Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2015. március 12. Európai Parlament, Strasbourg

npld

Gál Kinga megnyitotta a találkozót és elmondta, hogy a márciusi intergroup ülés témája a nyelvi sokszínűség előmozdítása. Gál Kinga felolvasta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kisebbségi Intergrouphoz intézett levelét, a Székely Szabadságság napja alkalmából Marosvásárhelyre tervezett (2015. március 10.) felvonulás betiltásáról. Gál Kinga elmondta, hogy a felvonulás betiltása gyakorlatilag a gyülekezési jog megsértését jelenti, ami az alapvető szabadságjogok részét képezi. Gál szerint mindez ellentétes az európai értékekkel is, ezért a képviselő javaslatára az intergroup tagjai hivatalos, írásbeli kérdés formájában az Európai Bizottsághoz fordulnak.

Ezt követően az intergroup meghallgatta a Nyelvi sokszínűség védelméért fellépő európai hálózatot (Network to Promote Linguistic Diversity – NPLD)[1]. A szervezet bemutatta európai ütemtervét,[2] amelynek fő célja, hogy fellépjen a nemzeti kisebbségek, regionális, illetve veszélyeztetett nyelvek érdekében, és erősítse az EU elkötelezettségét a nyelvi sokszínűség mellett.

 

Meirion Prys Jones, az NPLD igazgatója (Chief Executive) elmondta, hogy mintegy 12 éve látogatja az intergroup üléseket, és gratulált, hogy ebben a ciklusban is sikerült a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó intergroupot megalakítani. A NPLD kapcsán kiemelte, hogy egy, a nyelvpolitikával és nyelvi sokszínűség előmozdításával foglalkoznak Európa-szerte. A hálózatnak nemzeti és regionális kormányok, egyetemek a tagjai. A hálózat legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi sokszínűség fontosságára európai szinten. A hálózat célja, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok cseréjét (best practices), a kormányok, politikai döntéshozók, szakértők és kutatók között. Többnyire Európa nyugati felén végzik tevékenységüket. Prys Jones bemutatta az „Európai útiterv a nyelvi sokszínűségért (The European Roadmap for Linguistic Diversity) stratégiai dokumentumot. A világon beszélt mintegy hatezer nyelvnek mindössze 3 százalékát beszélik Európában. Prys Jones szerint a nyelvi sokszínűség Európában értéket kell, hogy jelentsen. Az Európai Uniónak 24 hivatalos nyelve van, ezen felül még 80-90 regionális kisebbségi nyelv létezik, amelyek közül többet nem ismernek el európai szinten. Európában régóta zajlik vita a regionális kisebbségi nyelvek szerepéről. Prys Jones felhívta a figyelmet, hogy 2013 szeptemberében az „Alfonsi jelentést”[3] a képviselők 92 százaléka támogatta, mindezek ellenére az Európai Bizottságnak erre nem volt semmilyen válasza. Prys Jones szerint, tekintettel arra, hogy a kisebbségi nyelvek támogatására nem jött létre külön alap, nincs támogatása, ezért egyetlen dolog, amit lehet tenni, hogy dokumentumot készítenek, amelyben megfogalmazzák legfontosabb felvetéseiket, kérdéseiket. Ezért 2015. február 5-én egy kampányt indítottak (The European Roadmap for Linguistic Diversity) annak érdekében, hogy megfogalmazzák, hogyan lehetne a kisebbségi nyelveket jobban támogatni, segíteni.

 

Vicent Climent-Ferrando, az NPLD politikai tanácsadója[4] (Policy Adviser) a dokumentumot magát és az útiterv főbb ajánlásait mutatta be. A dokumentum első felében a nyelvek jogi helyzetével foglalkoztak. A második rész a nyelvi készségekkel, mint a gazdasági, oktatási és kulturális hajtóerővel foglalkozik. A harmadik fejezet címe az infókommunikációs (ICT) eszközök a nyelvtanulás szolgálatában, míg a negyedik részben a legsérülékenyebb európai nyelvek támogatásáról szól. A jogi helyzet kapcsán úgy vélik, hogy azon nyelvek, amelyeket hivatalosan is elismernek, „megerősödnek”, az elismert nyelveknek nagyobb a presztízse. Az EU 24 hivatalos nyelve a prosperitást jelenti, szeretnék, ha mindez a regionális nyelveknél is megvalósulna. Ha egy nyelvet nem ismernek el hivatalos uniós nyelvként, akkor az azt jelenti, hogy számos lehetőségben (pl.: pályázatok) nem vehetnek részt. A hálózat úgy véli, különbség van többnyelvűség és nyelvi sokszínűség között. A többnyelvűség egy készség, amely versenyképességet jelenthet, míg a nyelvi sokszínűség kapcsán elsősorban a veszélyeztetett nyelveket lehet megemlíteni. Az ICT eszközei azért fontosak, mert az új módszerekkel könnyebbé tehető a nyelvtanulás. Digitális technológia nélkül a kis nyelvek többsége nem fog fennmaradni. Európai szinten több nyelv elismerést szorgalmazzák, a retorikától pedig a tényleges cselekvésre kellene fókuszálni.

[1] A szervezet honlapja az alábbi oldalon érhető el: http://www.npld.eu/

[2]http://www.npld.eu/news-and-events/latest-news/113/launch-of-the-european-roadmap-for-linguistic-diversity/

[3]  A kihalás által fenyegetett európai nyelvek és a nyelvi sokszínűség c. jelentés; jelentéstevő: François Alfonsi az eljárás száma: 2013/2007(INI) az elfogadott dokumentum száma: P7_TA(2013)0350; 2013. szeptember 11.

[4] Vicent Climent-Ferrando egyik fő feladata az Európai Unió intézményeinél végzett lobbi tevékenység.

intergroup 2015 marc

Az Escola Valenciana[1] nevében Emili Gascó Ibañez, főtitkár tartott előadást, és röviden bemutatta a valenciai oktatási rendszert. Ibañez felhívta a figyelmet, hogy elő kell mozdítani a 46 millió európai kisebbségi nyelvet beszélő helyzetét. A 46 millió ember közül sokaknak olyan nyelv az anyanyelvük, amelyet nem ismernek el. Az Escola Valenciana egy civil kezdeményezés, amely azért jött létre, hogy valenciai nyelvhasználatot előmozdítsa, elsősorban szociális és oktatási területen. A szervezet áttekintette, hogy a valenciai polgárok jogait miként sérti meg a valenciai és a spanyol kormány. Európában minden polgárt ugyanolyan védelem illet meg. A nyelvi sokszínűség kapcsán az európai intézmények ugyanazt sugallják, mint az állat – és növényvilágban a veszélyeztetett fajok esetében. Mindeközben nem vesznek tudomást arról a nyelvi diszkriminációról, amely „bennünket” is érint.

[1] A szervezet az alábbi oldalon érhető el: https://www.escolavalenciana.com

2015. March 12.