Az ülést Gál Kinga, a 
Kisebbségi intergroup társelnöke vezette, aki az ülés megnyitásakor üdvözölte, hogy a Minority Safepack kezdeményezéshez sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat, amelyet a következő három hónap során ellenőriznek, és átadják az Európai Bizottságnak (EB). Az Európai Parlamentben a Minority Safepack-kel kapcsolatosan nyilvános közmeghallgatásra kerül sor. Ezt követően Andrejs Mamikins, bemutatta a lett oktatási törvényt. Mamikins elmondta, hogy 2021-től minden kisebbségi nyelv kikerül az oktatási rendszerből, az oktatás nyelvévé az államnyelv, a lett válik majd. A képviselő egy tiltakozó levél aláírására kérte fel az intergroup tagjait. Ezután Nagy József (EPP, Szlovákia) kapott szót, aki felhívta a figyelmet a LI
BE bizottságban készülő, az uniós kisebbségek jogainak minimumkövetelményeivel foglalkozó saját kezdeményezésű jelentésre. A jelentéstervezet a kulturális, nyelvi és kisebbségi nyelvoktatás jogával foglalkozik. A tervezet a LIBE 2018. június 7-i ülésén kerül a bemutatásra, módosító indítványokat 2018. június 21-ig lehet majd benyújtani. A módosítások áttekintésére várhatóan szeptemberben kerül majd sor, ezt követően várhatóan szeptember 27-én szavaznak majd a tervezetről a LIBE bizottságban. Nagy felkérte az intergroup tagjait, hogy lehetőség szerint már a szövegezés korai fázisában fogalmazzák meg véleményüket, így azok már a dokumentum tervezetbe is bekerülhetnek.
Az ülésen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői, Izsák Balázs 
elnök, és Dabis Attila külügyi megbízottja vettek részt. A Székely Nemzeti Tanács a partnerszervezeteivel együtt 2013-ban javaslatot nyújtott be az európai polgári kezdeményezésre, a “kohéziós politika a régiók egyenlősége és a regionális kultúrák fenntarthatósága” címmel. A kezdeményezés célja Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. 2013
-ban az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, a döntést az Európai Unió Bírósága is megerősítette 2016-ban. A kezdeményezők ezt követően úgy döntöttek, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében próbálnak meg elérni egy uniós jogi aktust a nemzeti régiókra vonatkozóan, amely folyamat során az Intergroup tagjai kiemelkedő szerepet játszhatnak.
Izsák Balázs bemutatta a polgári kezdeményezés alapjául szolgáló régiót (Székelyföld) anna
k problémáit. Véleménye szerint ezen régióban a kohéziós politika teljes kudarcot vallott a rendszerváltást követően. Izsák bemutatta a székelyföldi régiót is, amely mind a mai napig őrzi kulturális hagyományait. Izsák aláhúzta, hogy a terület 1952-1968 között a területi autonómiával rendelkezett. Izsák bemutatta a régió nemzeti összetételét is, itt egy tömbben, szinte kisebbségi tudat nélkül élnek. Izsák a közvetett hátrányos megkülönböztetésre hívta fel a figyelmet. Székelyföld a román többségű Közép-fejlesztési régióhoz került. Egy 2015-ös európai bizottsági jelentés szerint a Közép-fejlesztési régió nem tartozik a fejlesztendő, azaz uniós források elérésére alkalmas területekhez. A kohéziós politika Székelyföldön a céljaival ellentétes hatást ér el: nőtt a gazdasági fejlettség különbsége az egyes régiók között, a román többséghez képest. Izsák a közvetett megkülönböztetésre hívta fel a figyelmet. Az EB szerint azonban ez nem tartozik a hatáskö rébe. Izsák álláspontja szerint, pedig ha az uniós értékeket épp az unió eszközeivel 
rombolnak, akkor az uniós hatáskörbe kell, hogy tartozzon. Da bis Attila hozzátette, hogy Székelyföld példája jól mutatja, hogy a kohéziós politika milyen rossz irányt vehet. A bírósági eljárás során szlovák önkormányzat, illetve bretagnei kulturális szervezet, valamint a Baszk Nemzeti Párt is beavatkozott az oldalukon. Az Európai Unió Bírósága másodfokú döntésére várnak. Dabis szerint a polgári kezdeményezés jelenleg nem tudja betölteni az eredeti célját, hogy közelebb hozza az uniós jogalkotást a polgárokhoz.
Emellett Dabis Attila ismertette ügyét, a mely szerint 2018. március 9-én a román hatóságok nem engedték, hogy Románia területére lépjen be. A beutazás megtagadására egy nappal a Székely Szabadság Napja előtt került sor. A beléptetési tiltakozás körülményei arr a utalnak, tekintettel arra, hogy sosem került összetűzésbe a romániai hatóságokkal, hogy a döntés mögött politikai okok állhatn ak válaszul a székely közösség nevében végzett nemzetközi kisebbségi jogok ügyvédi munkájára. Dabis szerint Románia ezen döntéssel megsértette az alkotmányt, továbbá számos Európa tanácsi és európai uniós egyezményt is. Ezen túl a román hatóságok akadályozták az EU-n belüli szabad mozgást és a román állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás jogát is. Dabis kérte az intergroupot, hogy a kitiltására vonatkozó körülmények kivizsgálását kérjék az Európai Bizottságtól.