Az intergroup 2018. május 31-i ülésének napirendjén a lett oktatási törvény szerepelt. Az ülést Nils Torsvalds, a Kisebbségi intergroup társelnö
ke vezette, aki az ülés megnyitásakor hangsúlyozta, a lett helyzet megértéshez feltétlenül szükséges Lettország és a térség történelmének ismerete.
Alexader Filey (Civil right activist and Board member of Latvian Russion Union) felszólalásában hangsúlyozta, hogy Lettország a 17-18. század óta többnyelvű, multikulturális ország, ahol a lett mellett orosz, belarusz, lengyel, ukrán népesség is élt. Jelenleg az oroszajkú közösséget negatív megkülönböztetés éri. Lettországban a többi kisebbségi nyelv mellett mindig is két nyelv volt a meghatározó, a lett és az orosz, amely két kultúrát testesít meg. Lettországban az orosz anya
nyelvűek aránya 28,3%, azonban Filey szerint az orosz ajkúak köre bővebb, mint az orosz etnikumúak köre (belaruszok is oroszul beszélnek). A lett lakosság 60% a lett nyelvet használja, 37% az oroszt, 3% egyéb nyelvet. Lettországban a fiatalok háromnyelvűek, lett orosz és angol nyelven beszélnek, véleménye szerint nincsenek együttélési problémák. Lettországban jelenleg 7 kisebbségi nyelven zajlik oktatás: orosz, belarusz, ukrán, héber, észt, litván, lengyel. Az új oktatási törvénnyel kapcsolatosan Filey elmondta, hogy próbálják visszaszorítani az orosz nyelv oktatását, használatának lehetőségeit. Jelenleg mintegy 811 iskola működik Lettországban, amelyből 94 kétnyelvű orosz iskolaként működik. 2014-ben Lettország már kísérletet tett az orosz iskolák bezárására, azonban az akkori a tiltakozások miatt felhagytak vele. A 2018 márciusában elfogadott oktatási törvény értelmében, óvodában 50-50%-ban kell használni az anyanyelvet és a lett nyelvet, 1-6 osztály legalább 50%-ban a lett nyelvet, 7-9 osztályban legalább 80% kell, hogy legyen a lett nyelv aránya, míg 9-12 osztályban az orosz csak kiegészítő tantárgy lehet. Ezzel Filey szerint mintegy teljesen megszüntetik az orosz nyelvhasználat lehetőségét a középiskolai oktatásból, és ezzel egy 19. század óta tartó folyamatot szakítottak meg. 2030-ra a kisebbségi 
nyelvoktatást pedig teljesen el akarják törölni, meg akarják szüntetni, annak ellenére, hogy a lakosság 32 % orosz, ahol a család nyelve az orosz. Filey szerint a problémát a lett kormány generálja, a polgárok szintjén nincs konfliktus. Filey elmondta, a törvény új rendelkezései nagy hátrányba hozzák az oroszajkúakat, amely ellen az orosz szervezetek tiltakoznak, felkérték az oktatási minisztert, hogy függessze fel a folyamatot. Álláspontja szerint ennek nem szabadna egy demokratikus államban megtörténnie. A lett média a tiltakozókat negatív színben tüntette fel, a résztvevők politikai nyomásnak vannak kitéve, a pedagógusok is félnek véleményt nyilvánítani. Filey szerint gazdasági szempontból sem elfogadható, hogy bár az oroszok adót fizetnek, de cserében nem juthatnak hozzá orosz nyelvű oktatáshoz. Filey hangsúlyozta, ezen intézkedéssel a lettek szembefordulnak saját történelmükkel, véleménye szerint csak egy megfelelő orosz nyelvű oktatási rendszer biztosíthatja a békét Lettországban. A felszólaló aláhúzta, hogy Lettország még nem is létezett, amikor orosz nyelvű oktatás már létezett (1788).
Filey felhívta a figyelmet Alexander Gaponenkot, orosz professzort a lett rendőrség letartóztatta, valószínűsíthetően, hogy azért mert részt vett a tüntetésekben, csakúgy, mint a többi aktivista esetében, akik ellen büntető eljárást indítottak. Filey hangsúlyozta, hogy az orosz közösség csak az anyanyelv használatához való jogot kéri, az oroszajkúak emellett a lett társadalom szerves részét képezik. Az oktatási reformmal Filey szerint az egész oktatási rendszert tönkreteszi, jelenleg gyűlöletbeszédet folytatnak az oroszok ellen. Filey szerint aggasztó, hogy a lett nép felsőbbrendűségét hirdetik, egyfajta neonáci állam kialakulásához az első lépések már megtörténtek. Álláspontja szerint mindez a Lettország stabilitását is veszélyezteti, a „a ruszofóbia” megmérgezi a lett államot.