2015.január 15–én került sor – a 2014. decemberi újjáalakulást követően – az Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport első ülésére Strasbourgban. Az első ülésen nagy számban voltak jelen európai parlamenti képviselők.
A találkozót Gál Kinga (Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport) elnökölte, aki bejelentette eddig 65 európai parlamenti képviselő írta alá a nyilatkozatot arról, hogy részt kíván venni a munkacsoport munkájában. A munkacsoport 65 tagja 21 uniós tagállamot és az Európai Parlament összes frakcióját képviseli, amelynek szimbolikus jelentősége van, és erős üzenettel bír. Gál Kinga úgy vélte, a kisebbségi munkacsoport iránti nagy érdeklődés, – többek között a mostani találkozón is – jelzi, hogy sokakat érint a kisebbségi lét, érdeklődnek a kisebbségként élő nemzeti közösségek problémái iránt, tehát a téma nagyon aktuális és időszerű. Gál Kinga elmondta, hogy a jelenlegi ülés elsődleges célja, hogy összegyűjtsék a tagok ötleteit, elvárásait azzal kapcsolatosan, hogy a munkacsoportnak mivel is kellene foglalkoznia a jövőben, mit kellene napirendre tűznie. Gál Kinga a találkozók jövőbeni lebonyolítására vonatkozóan elmondta, hogy a munkacsoport üléseire várhatóan az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésheteinek csütörtök délelőttjén kerül majd sor.
Gál Kinga szerint a munkacsoportnak szorosabbá kellene tenni az együttműködést az Európai Unió intézményeivel, elsősorban az Európai Bizottsággal, továbbá az Európa Tanáccsal, valamint az EBESZ-el is. Fontos lenne megismerni azt, hogy ezen intézmények hogyan látják az aktuális problémákat.
Nils Tornvalds (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport, Finnország), a munkacsoport egyik társelnöke a munkacsoport hatékonyságában bízott. Tornvalds is úgy vélte, szimbolikus jelentősége van annak, hogy ilyen sok tagállamból vannak tagjai a munkacsoportnak. Tekintettel arra, hogy a munkacsoportnak szűkös forrásokkal rendelkezik, ezért a tolmácsolás kérdésében megértést kért a tagoktól.
Jordi SEBASTIÀ (a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja, Spanyolország) szerint meghallgatásokat és látogatásokat kellene szervezni a jövőben. Felvetette, hogy az oktatás kérdését kellene jobban megvizsgálni, esetleg ennek kapcsán tematikus látogatásokat szervezni az érintett szervezettel, majd az így megszerzett tapasztalatokat egy-egy dokumentumban kellene összegezni. Emellett felvetette a kisebbségi nyelvek a közoktatás témájának az alaposabb megvizsgálását is.